Szemezgetések a világ labdarúgásából

Statgalamb

Derby della capitale - 2020

2020. január 26. - Legris

derby_della_capitale_2020_header.pngMa este különleges tét mellett kerül sor a 190. római derby-re, hiszen a „házigazda” Roma az olasz klubok költségvetésében rendkívüli jelentőséggel bíró BL-indulásért hajt, míg a Lazio a 11-es győzelmi szériájának köszönhetően voltaképp még a bajnoki címre is ácsingózhat. Azt azonban nem csak a rangadó jellegéből adódóan mondhatjuk, hogy nincs egyértelmű esélyese a mérkőzésnek, hanem több statisztika is utal arra, hogy a kellemetlen sérüléshullám ellenére a „farkasok” sem esélytelenül vághatnak bele a csörtébe, hiszen a Laziónak mostanában minden IS összejött (talán jól mutatja ezt, hogy a Samp ellen csereként beállva még Bastos is látványos gólt szerzett), miközben jelenleg 24%-kal többet gyűjt a csapat az xG-mutatók által várható pontszámnál. A hét közben azonban mindkét gárda kiesett az olasz kupából, mely megtörheti a lendületet, hacsak a derby-n nem sikerül újult erővel támadni a kitűzött célokat.

 

derby_della_capitale_2020_budgets.png

Az utóbbi években a szinte folyamatos BL-szereplés miatt a Roma lényegesen nagyobb bevételekkel dolgozhatott, mint a Lazio, azonban a költségvetése nem is annyira az átigazolási politika (a jelentősebb vételeket azért az eladások nagyjából kiegyenlítették), hanem az igen magasra engedett (80% körüli) fizetési keret miatt nagyban függővé is vált a nemzetközi szerepléstől. Így azt mondhatjuk, hogy James Pallotta 2011-es érkezése óta viszonylag magas polcra tudta helyezni a klubot, azonban az igazán tehetős szponzorok nélkül nem sikerült közben biztosítani a rentábilisságát. Mivel évről évre a pénzügyi fair play által megengedettnél nagyobb veszteséggel zár az egyesület, így nem csoda, hogy komoly esély van egy közelgő tulajdonosváltásra is (mely után a pénzügyi fair play szabályzata is rövid türelmi időszakot adna az új tulajdonosnak).

Mindeközben a Lazio élén immár 16 éve regnáló Claudio Lotito a zűrös kezdetek után a Serie A egyik legvisszafogottabban gazdálkodó klubtulajdonosa lett, hiszen a jelenlegi berendezkedés mellett olykor elérhetetlennek tűnő BL-indulás érdekében sem nyújtózott tovább a takaróján, a stabil működés érdekében 70% alatt tartja a bérkeretet és nem vágott komolyabb költekezésbe az átigazolási piacon sem (az utóbbi évek legnagyobb igazolásaiként Correa „csak” 15,3, az idén a jobbszélen rengetegszer felfutó Lazzari pedig 11 millió euróért érkezett). Az egyesület életében azonban komoly szintlépést jelenthet, ha a BL-kiírásnak az olasz csapatok számára ismét csak kedvező megváltoztatását kihasználva odaférne a Lazio a zsírosbödönhöz, hiszen az legalább évi 50 millió euróval dobná meg a költségvetést. Sőt, ebbe még azt nem is kalkuláltuk bele, hogy az idén felirat nélküli mezben játszó csapat jobb esélyekkel pályázhatna egy tehetős mezszponzori szerződésre is, hiszen a városi vetélytárs is a bravúros BL-elődöntő után tudta nyélbe ütni megállopdását a Qatar Airways-szel. Ehhez persze a keretérték és a büdzsé által is a 6. helyre predesztinált csapattól erőn felüli teljesítményre van szükség, mely azonban idén megvalósulni látszik Simone Inzaghi négy éves munkájának beérésével.

 

derby_della_capitale_2020_trainers.png A Lazio ugyanis idén olyan mennyiségű (16,4 meccsenként) és minőségű (2,04 xG) lövést produkál, amire az elmúlt tíz évben nem volt példa, Inzaghi érkezése óta azonban szinte folyamatosan növekednek ezek a mutatók. A képet azért némileg árnyalja, hogy idén nagyon sok büntetőt rúghatott a csapat (10/13 értékesített), mely nélkül viszont „csak” 1,51 xG-nyi helyzetet alakított ki a gárda, ez pedig már a 3. helyett csak a 7. helyre lenne elég a ligában. A támadásépítéssel ugyanakkor a Romának sincs különösebb gondja, hiszen Paulo Fonseca is olyan xG-mutatókat produkál csapatával, melyre elődei közül csak Luciano Spalletti volt képes egy ezüstérmet hozó szezonban.

Ezeket a mutatókat azonban különböző harcmodorral éri el a két edző. Bár a nagy labdabirtokláshoz egyikük sem ragaszkodik különösebben (52,8 ill. 51%) és a letamádás intenzitását mérő PPDA mutatók is eléggé lagymatagok (9,6 ill. 11,94 – a Lazio csak a 16. a ligában), a Lazio idén sokkal kevésbé a fizikális játékra építi az akcióit, mint vetélytársa. A „sasok” fejpárbajainak a száma a tavalyi 16,8-ról (nagyban a középpályán Milinković-Savić és Parolo révén) ugyanis a látványosan visszaesett és Felipe Anderson távozása óta a cselezések sem töltenek be jelentős funkciót a támadásépítésekben. Ehelyett a csapat passzjátéka lett sokkal kifinomultabb, hiszen a közvetlen az ellenfelek kapuja előtti területen immár 10 sikeres átadást hajtanak végre meccsenként, amivel ligaelső a gárda, de a technikai hibából vagy az ellenfelek szereléséből adódó labdavesztések száma is folyamatosan csökkent az utóbbi években, különösen azóta, hogy a 2016/17-es szezon végén Inzaghi átállt a három védős és öt középpályásos felállásra, így most már csak minden 22,5 passzra jut egy ilyen hiba.

 Mindeközben a Roma az új portugál mesterrel is viszonylag sokszor támaszkodik Džeko fejjátékára (77/126 megnyert fejpárbaj idén) az akciók kialakításában és góljainak majd’ negyedét is rögzített szituációkból éri el (9-et, ami a legtöbb a Serie A-ban). Mindemellett pedig a sikeres cselek mennyisége is nagyobb, mint az elmúlt évtizedben bármikor, a meccsenkénti 11,2-es mutató a negyedik ligában. Csakhogy Mkhitaryan, Pastore és Perrotti után az ezen a területen a legfontosabb láncszemnek tekinthető Nicolo Zaniolo (43/71 sikeres csel) is kidőlt a sorból (a középpályáról kicsit hátrébbról egyébként még Diawara is), így az eddigieknél is nagyobb teher hárulhat Kluivert (27/41) és Ünder (8/9) mellett az ifjú kora ellenére a karmesteri pálcát lassan megkaparintó Lorenzo Pellegrinire (20/32).

derby_della_capitale_2020_players.png

Pellegriniből ugyanis lassan valódi trequartistát farag Paulo Fonseca, aki idén már több gólpasszt jegyzett, mint bármikor pályafutása során, december utolsó fordulójában pedig az első idei gólját is megszerezte, azóta pedig a Genoa ellen is betalált (bár egyes források öngólnak könyvelik ezt a találatot), majd a Parma elleni kupameccsen már duplázott. A szezon elején még védekező középpályásként is szerepelt (például a szeptemberi római derby-n), később azonban feljebb találta meg igazi helyét az edzője, ahol védekező közbelépéseinek a száma csökkent ugyan, veszélyességét azonban jól mutatja, hogy az átadásaiból várható gólok meccsenként már 0,38-ra ugrottak, ezzel pedig még a fővárosi ellenfélnél hasonlóan kulcspozíciót betöltő Luis Albertót is megelőzi. Különösen látványos, hogy Pellegrini szögleteinek immár negyedéből helyzet adódik (15/58), de pontrúgások nélkül is kioszt 1,71 kulcspasszt meccsenként, a 0,77-es xG lánc-mutatója pedig azt jelenti, hogy csapata veszélyes akcióinak 21%-hoz hozzájárul legalább egy passzal az építkezé valamely szakaszában. 

Luis Albertónál ez a szám most épp visszaesett 18%-ra (tavaly 23, két éve még 29% volt), de szerepe nem lett kevésbé fonos a Lazio egyre csiszoltabb összjátékában. Bár Immobile olykor egyszemélyes seregnek tűnik elől (23 gól 15,78 xG-ből), a spanyol érdemei is elévülhetetlenek a csapat fejlődésében, hiszen ha a védőmunkája nem is túl jelentős, cselei kétharmada, meccsenként 2,06 sikeres (a Málagában volt utoljára ilyen aktív ezen a téren), de a hosszú labdáinak is 71%-a (Pellegrinek csak 56%-a), a labdabiztossága pedig egészen kivételes lett idén, több, mint 23 átadására jut csak egy-egy labdavesztés. Alighanem ez is közrejátszik abban, hogy a Lazio lövéseinek jelentős része nem középről, hanem 23%-ban a bal oldalról célozza az ellenfelek kapuját, amivel a kékek a legféloldalasabb csapat a bajnokságban.

 

derby_della_capitale_2020_formazioni.png

Mivel Luis Alberto a Lazio 3-5-2-jének belső középpályásai közül balra kap helyett, Pellegrini pedig a Roma 4-2-3-1-ében középről indulva leginkább jobbra szokott kimozdulni (eddig Zaniolo felé), ők ketten többször szembe is kerülhetnek egymással ma este, mint ahogy azt tették a szeptemberi, 1-1-es végeredményt és kapufazuhatagot (ebben 4-2 lett a Laziónak) hozó odavágón is, ahol Pellegrini még védekező középpályásként feledkezett meg az egyenlítőgólt jegyző Luis Albertóról. Ma viszont természetesen ugyanúgy kulcspárharc lehet Dzeko csatája Acerbivel, Immobile küzdelme Smalling és Mancini között, fontos kérdés lesz, hogy Kolarov vagy Lazzari tud-e majd többet tenni csapata támadásaihoz, miközben egymásra is figyelniük kell, a másik szélen pedig Lulic és Spinazzola/Santon párharca lehet érdekes, no és persze az is, hogy a Romában a Veretout-Cristante kettősre olvadt szűrő-duó hogyan tud majd helyt állni Milinkovic-Savicékkal szemben.

comments powered by Disqus