Meg kell becsülnünk az FTC továbbjutását a Konferencia-ligában, hiszen 6 millió euró már jut a kasszájába és egyetlen döntetlen választja el a csapatot a magyar koefficiens-rekordtól. Az európai versengésben persze mindez eltörpül, hiszen nem csak a kissé felbolyduló elittől, hanem a leszakadó Kelet-Európa utolsó mohikánjaitól is jelentős az NB1 lemaradása.

(a cikk eredetije a bunteto.com-on jelent meg) 

A Konferencia-liga is jól jött a Fradinak

A Ferencváros az előző szezon bravúros menetelésével 4 koefficiensnyit tett be a közös magyar termésbe, ami rekordteljesítmény volt az európai porondon (a koefficiensszámítás módját korábbi cikkünkben részleteztük). Idén sincs azonban ettől messze a csapat, hiszen ahogy előre is jeleztük, a Konferencia-ligában akár több pontot is lehet gyűjteni, mint az Európa-ligában.

A harmadik számú európai kupasorozatban ugyan kisebbek a továbbjutási bónuszok, mint az El-ben és ezúttal nem is végeztek a kvartettjük élén a zöld-fehérek, a selejtezőkben viszont most több pontot gyűjtöttek a némileg szerényebb ellenfelekkel szemben. A csoportkörben már kifejezetten nehéz vetélytársak jutottak a Ferencvárosnak, a topligás, tavalyi EKL-döntős Fiorentina túl erősnek is bizonyult, a Genk beelőzése azonban megsüvegelendő eredmény.

A második helyet kiharcolva a Fradit a hétfői sorsolásnál egy El-csoportharmadikkal állítják majd párba, mely ellen tavasszal akár még a magyar koefficiens-rekord is megdőlhet, hiszen ahhoz már egyetlen döntetlen is elég lenne.

Ennél is értékesebb talán a Ferencváros jövőjére nézve, hogy kúszik lassan felfelé az európai klubranglistán is (ennek a koefficienseit kicsit másképp számolják, mint az országos ranglistáét). Nagyon régen nem járt ilyen magasságokban magyar klub, hiszen jelenleg a Fradi az 52. európai egyesületnek számít az UEFA-sorozatokban, de további bravúrok esetén például az idén már elbúcsúzott Linzer ASK-t vagy akár a Crvena Zvezdát is megelőzheti.

Annak is nagy lehet a jelentősége, hogy csak 17 ország képviselői vannak a Fradi előtt, mert így többször kiemelt státuszba kerülhet majd a következő szezon BL-selejtezőinek bajnoki ágán, ahonnan ráadásul a mezőnybővítés miatt már nem csak 4, hanem 5 ország bajnoka kvalifikálja majd magát a főtáblára.

Az is igaz persze, hogy a jó kiemelés idén sem sokat segített a Klaksvík elleni kínos kiesés során, ráadásul előbb még a magyar bajnokságot is meg kellene nyerniük a ferencvárosiaknak, hogy érdekeltek legyenek a 2024-es BL-selejtezőkben. Ha azonban a még hosszú szezon végén összejön az NB1-ben a sorozatban hatodik aranyérem, akkor egyre előnyösebb pozícióból lehet majd nekivágni a koefficiensekben ugyan nem, bevételekben azonban annál kecsegtetőbb BL-kihívásba.

Bármennyire alkalmas ugyanis az El és az EKL a koefficiensek növelésére, a klub lehetőségeit meghatározó bevételek növelésére csak mérsékelten, hiszen az UEFA csak kisebb összegeket fordít ezekre a sorozatokra, és azok javát is inkább a végső szakaszokra tartogatva (az odaérő topligás csapatoknak). Így egyébként nincs is olyan nagy különbség a második és a harmadik számú európai kupasorozat díjazása között, de azért megérzi az alacsonyabb besorolást a Fradi büdzséje. Tavaly ugyanis az El-ben 9,122 millió eurónyi díjazást érdemeltek ki a még nem ismert market pool részesedés nélkül, idén pedig voltaképp az EKL egy hasonló fázisáig jutva 6,252 milliót. Ez azonban újabb továbbjutás esetén még emelkedhet 0,6, majd 1 millió euróval, aminek az elérése persze úgy sem ígérkezik egyszerűnek, hogy idén Leverkusen-szintű ellenfél nem jöhet szembe.

A jövőre nézve azonban csak a Bajnokok Ligája lehet a cél és elsősorban nem is a presztízs, hanem az UEFA által odairányított egészen kiemelkedő díjazások miatt.

Már csak a BL-selejtezők playoff-jának az elérésért is 5 millió euró vigaszdíjra számíthat az a csapat, amelyik ott vérzik el. Ezt 2021-ben a Fradi, 2018-ban pedig az akkor épp Vidi FC néven futó székesfehérváriak is eltehették. A 2020 őszén megélt főtáblás BL-szereplés pedig úgy hozott 19 millió eurót - tehát a tavalyi bravúros El-menetelés díjazásának a dupláját - a Fradi konyhájára, hogy a csoportjában végül egyetlen ponttal kellett beérnie a Rebrov-alakulatnak.

De persze hol van ez az összeg az elitnek minden évben jutó 100 millióktól…

Halovány spanyol BL-rekonkviszta

Az UEFA a Bajnokok Ligájába irányítja a pénzdíjazásainak a túlnyomó részét, mégpedig általában ugyanazoknak az országoknak, csapatoknak. A legjobb tizenhat közé most is 9 olyan klub jutott, melyek már tavaly is ott voltak, a Real Madrid a lebonyolítás bevezetése óta minden egyes alkalommal eljutott idáig, a Bayern München is csak egy alkalmat hagyott ki, a most két év után visszatérő FC Barcelona pedig a 21 év alatt összesen csak hármat. A Paris Saint-Germain az elmúlt 12 kiírásban ért el legalább eddig a fordulóig, a Manchester City pedig az elmúlt 11 szezonban.

Ezzel szemben az Arsenal FC 7 szezon, a PSV Eindhoven 8, az FC Köbenhavn és vele Észak-Európa pedig 13 év után bukkan fel újra ebben a szakaszban, míg a Real Sociedad pontosan két évtized várakozást követően. A baszkok sikerén túl amúgy is érezhető egy enyhe spanyol rekonkviszta a BL-ben, hiszen a két kihagyott szezon után most újra a liga 4 képviselője jutott tovább a csoportjából, ráadásul mindannyian csoportelsőként, igaz, a Sevilla viszont csúnyán elvérzett. Mindeközben az angolokkal utoljára 11 éve fordult elő, hogy csak 2 csapatuk jut a legjobb 16-ba, ráadásul a Newcastle United és a Manchester United is csoportutolsók lettek és nem is gyűjtögethetnek már további koefficienseket az Európa-ligában sem.

A nyugati dominancia viszont egyre fojtogatóbb, hiszen ez immár egymás után a hatodik szezon, amikor Európa keleti feléből egyetlen egy csapat sincs ott a BL-nyolcaddöntőben, de persze már a csoportkörért járó, számukra amúgy is kisebbre szabott összegeket is csak hárman kaphatták meg. A kiemelési és pénzelosztási rendszer, majd a pénzügyi szabályozások megtették az előre is borítékolt hatásukat, szép lassan kivéreztették a konkurenciát és gyakorlatilag néhány tehetős nyugat-európai ország játszóterévé tették az európai klubfutballt.

Ilyen mértékű eltorzulás alighanem minden demokratikusan működő sportszövetséget régen cselekvésre késztetett volna – ha nem lenne a legtehetősebb tagjainak súlyos befolyása alatt, mint az UEFA, mely maga is sokat tett ennek a helyzetnek a kialakulásáért.

Az első két hely különleges jelentősége

A jövőre bevezetésre kerülő mezőnybővítésnek és új fajta lebonyolításnak az is a velejárója, hogy az éves koefficiens-ranglista első két helyezettje egy-egy extra BL-kvótához jut majd.

Így ettől a szezontól nem csak az öt éves eredményeknek, hanem most már az aktuális szezon pontgyűjteményének is van jelentősége a BL-induló helyek leosztásában, ezzel pedig egész izgalmas versengés alakul ki az amúgy kényelmes páholyba sorolt négy topliga között is.

A kiemelkedésükben nagy szerepet játszik a szezonok elején, a 4-4 garantált főtáblás hellyel járó nekik ajándékozott bónuszpontszám is (ezek nélkül a csehek, belgák, törökök jelenleg még beékelődnének közéjük), illetve a csoportkörben minden indulójuk számára automatikusan biztosított legalább 6-6 mérkőzés is - az ezekkel járó pénzdíjazásról és marketing-lehetőségekről nem is beszélve. Mindenesetre jelenleg Olaszország vezet némi meglepetésre, azonban alig pár tizednyi előnnyel a nyomukban lihegő németek és angolok előtt.

Az AC Milan newcastle-i megmenekülésével az El-vigaszágra jutott, vagyis még mind a hét olasz induló versenyben maradt a pontgyűjtésre. A 3 BL-nyolcaddöntős (Internazionale, Napoli, Lazio) ugyan nehéz csoportgyőztes ellenfélre számíthat a sorsolásnál, de az El-csoportját megnyerő Atalanta is már az Európa-liga legjobb tizenhatja között várja majd az érkezőket és az AS Romának is esélye lehet majd odajutni a vigaszágról, a Fiorentina pedig a jól ismert EKL-kvartett megnyerésével biztosította a jó kiemelését a folytatásban.

Németország ugyanakkor már elvesztette a BL-ben túl könnyűnek bizonyuló Union Berlint, ám a legrangosabb és a folytatásra a legtöbb továbbjutási bónuszt tartogató sorozatban van még a Bundesligának 3 csapata (Bayern München, Borussia Dortmund, RB Leipzig), az El-ben a Leverkusen már a nyolcaddöntőben, a Freiburg pedig a vigaszágon várja a folytatást, akárcsak az EKL-ben az Eintracht Frankfurt.

Anglia reményeit az táplálhatja, hogy a két már említett betliző gárdáján kívül minden versenyben lévő csapata megnyerte a maga csoportját és viszonylag jó helyzetből várhatja a folytatást. A már említett BL-címvédő Manchester City-n és az Arsenalon túl az El-ben a West Ham és a Brighton, az EKL-ben pedig Aston Villa futott be elég magabiztosan a legkedvezőbb pozícióba a nyolcaddöntős folytatáshoz.

A spanyol BL-szereplőktől további bravúrok kellenének a felzárkózáshoz, hiszen az Osasuna már a selejtezőkben elhagyt a 8 csapatos kontingensüket, melyhez most a Sevilla elbukása is hozzáadódik, a El-csoportgyőztes Villarreal mellett pedig a Real Betis is átirnyítódott az EKL-vigaszágára. Franciaországnak ugyan versenyben van még mind a 6 indulója, ám a kilátásai nem a legkedvezőbbek a folytatásra, de nekik a jelenlegi, sokkal kedvezőtlenebb helyzetben még nem is a top 4-re való felzárkózás a reális célkitűzés, hanem a feltörekvők lerázása.

Kitartó franciák

Az utóbbi pár szezon ugyanis rendre azzal kezdődött, hogy a felszínes értékelések kihirdették a kvóták számát leginkább meghatározó ötéves ranglistán a franciák lecsúszását az ötödik helyről. Pedig korábban a portugálok, idén pedig a hollandok szorongatása elsősorban nem a franciák meggyengülésének, hanem a hátrányos kiinduló helyzetüknek volt a következménye.

Ahogy láttuk ugyanis, a négy magasan privilegizált liga elég sok bónuszpontot kap játék nélkül a BL-főtáblás helyeikért, így nem szenved kárt attól, hogy a selejtezőkben nem gyűjt pontokat. A franciáknak ez nem jár, de selejtezőket sem nagyon játszanak, főleg nem annyit, mint az őket követők. Az idei sorozatban például a Ligue 1 csapatai által játszott 4 selejtezővel szemben a hollandok 16-on gyűjtögették a koefficienseket olykor sokkal gyengébb ellenfelekkel szemben, így tehettek szert elég vaskos, ámde átmenetei előnyre. Közben egy csapatukat el is veszítették, majd a főtáblán már az kijött, hogy egy-egy élcsapatuk sikerét leszámítva összességében nem eredményesebbek. A franciák végül a jelentős hátrányukat lépésről lépésre ledolgozták és visszavették az ötödik helyet.

Ennek azért van nagy jelentősége, mert az új BL-lebonyolításban ez már 3 BL-főtáblás és egy további BL-selejtezős helyet jelent már, így reményt adhat a top 4 megközelítésére.

A folytatásban a hollnadoktól még talpon maradó PSV, Feyenoord és Ajax is gyűjtögethet még pontokat, ám ahogy említettük, a franciáknak még mind a hat csapatuk versenyben van. Csoportgyőztes ugyan csak a Lille lett közülük az EKL-ben és négyen is az El vigaszágára kerültek, azért a kivívott előnyüket aligha veszítik el a szezon végére.

A ranglista kulcspozíciói és a követendő cseh példa

Hogy mennyire sokat jelentenek az automatikus BL-főtáblás helyek, azt nem csak az mutatja meg, hogy annak odaítélése előtt az olaszok 6 évből 4-szer mindössze két csapatot tudtak felvonultatni a csoportkörben az elbukott selejtezők miatt, hanem hosszabb távon jönnek ki a pénzügyi és marketinghatásai. A rendszer megváltoztatásakor például a negyedik helyezett olaszok előnye még csak 10 koefficiens volt a franciák előtt, nagyrészt a 4 garantált BL-főtáblás helyüknek köszönhetően ez a különbség mostanra már 21 fölé dagadt.

Meglátjuk, hogy az új rendszerben a franciák által kivívott újabb BL-főtáblás hely változtathat-e bármit a jól berögzült tendenciákon, mindenesetre egyelőre az ötéves ranglistán az első négy ország privilégiumait továbbra sem fenyegeti semmi és bár csak presztizsértéke van, de az angolok első helye is nagyon magabiztos. Portugália viszont egyelőre komoly lépéshátrányba került a holland-francia duóval szemben, de a Porto-Sporing-Benfica triója mellé felnőni látszó Bragában is bízhat a folytatásban az El-ben és jó szerepléssel akár még csökkentheti a hátrányát a már csak három csapatot felvonultató hollandokkal szemben.

A belgák és a törökök már második éve gyűjtik a maguk szintjén rendkívül jövedelmezően a koefficienseket, így biztos a helyük az egy garantált BL-főtáblás helyet érő top 10-ben, mögöttük azonban nagyon éles verseny alakult ki. Ukrajna érthető visszacsúszása mellett a szerbek fejre állása is várható volt, hiszen az indulóik megnőtt számával már több gyengébb csapat rontja le az átlagot. Ráadásul a Partizan csúnya visszaesésével gyakorlatilag az egy élcsapatos országok sorába kerültek Szerbia is.

Hogy mekkora jelentősége van a több versenyképes csapat felvonultatásának, arra a csehek mutatnak nekünk jó példát, hiszen kiemelkedően támogatott egyesület híján is képes három klubjuk jelentős eredményekre az európai porondon, így erősebben döngetik a top 10 kapuját, mint valaha.

A Viktoria Plzen 100%-os teljesítménnyel rukkolt elő az EKL-csoportjában, ami még akkor is nagy szó, ha némileg gyengébb ellenfelei voltak, de közben az El-ben a Slavia Praha az AS Roma előtt nyerte meg a kvartettjét, a Sparta Praha pedig a Betist megelőzve lépett tovább. Idén már 12 koefficienst gyűjtöttek, amennyit korábban csak egyetlen egyszer, még 1996-ban, de jók az esélyeik a folytatásban és még akár a már csak a Rangers-t versenyben tudó skótokat is megcsíphetik.

Mindezt úgy, hogy az UEFA legutóbbi riportja alapján a cseh klubok fele annyi pénzből gazdálkodnak, mint az európai ranglistán 23. helyezett magyar NB1 egyesületei…