Ma kezdetét veszi az új Bajnokok Ligája-sorozat csoportköre, majd csütörtökön az Európa Ligáé is, melyek a pénzügyek terén is jelentős változásokat hoznak, érdemes hát talán a tavalyi próbálkozásunkhoz hasonlón ebben is elmélyedni kicsit.

A 2015 és 2018 közötti időszakra a BL összdíjazása a korábbi 1001,9 millió euróról 1257 millióra emelkedik(ebből 50 millió kerül kiosztásra a selejtezőkben kiesett csapatok között), ami 25%-os növekedést jelent. Az EL-csapatok számára folyósított díjak ugyanakkor 233 millióról emelkednek 381-re, ami tehát egy jelentősebb, 64%-os ugrás. A két kupasorozat közötti arány alapján a második számú kupában lévő pénzek így már nem csak 23%-át teszik ki a legrangosabb sorozaténak, hanem 30%-át.

Ez a jelenség egybevág az UEFA és a klubcsapatoknak elméletileg szélesebb körét képviselő ECA általkinyilvánított alapelvvel, miszerint hivatalosan az EL jelentőségének megnövelése és a „kisebb” csapatok lehetőségeinek optimalizálása a reform célja. Ahogy azonban az európai labdarúgás irányítóitól már megszokhattuk, a közvéleménynek kommunikált hangzatos és demokratizáló szlogenek gyakran kevésbé kiegyensúlyozott szisztémákat takarnak, melyekbe egy „normális” futballrajongó már csak ritkán mélyed bele.

Ha például megvizsgáljuk közelebbről, hogyan oszlik meg a BL-ben szereplő csapatok díjazásának növelése, azt láthatjuk, hogy az távolról sem egyenletes. A legnagyobb emelés a döntőbe jutó csapatoknak jut, hiszen az eddigi 6,5 millió euróról 10,5 millióra ugrik a két csapat honoráriuma, vagyis 62%-kal nő. Ezzel szemben a csoportkörben szereplésért járó bónusz csapatonként 8,6 millió euróról 12-re emelkedik, ami csak 40%-os ugrást jelent, bár itt megjegyezhetjük, hogy a 32 hely közül 22 továbbra is automatikusan jár a legjelentősebb bajnokságok képviselőinek és ezzel együtt a BL-indulási bónusz is.

Mindeközben talán a legjelentősebb változás azonban az, hogy az eddigiekkel ellentétben megváltozik a győzelem-döntetlen díjazásának aránya. Pontosztozkodás esetén a csoportkörben ugyanis a csapatok továbbra is csak 0,5-0,5 milliót kapnak, egy-egy győzelemért viszont a korábbi 1 millió helyett most már 1,5 millió euró jár majd (ez voltaképpen lehetetlenné is teszi a kiosztott meccs-díjazás pontos előrejelzését, így az összdíjazás megoszlását a későbbiekben ezek nélkül kalkulálhjuk majd).

Korábban már említettük, hogy az UEFA és az ECA fő szlogenje az EL fontosságának felzárkóztatása a BL-ére, ezért is nőtt meg a második számú kupa arányos pénzdíjazása. Ha azonban részletesen megvizsgáljuk a két kupasorozat közötti különbségeket, itt is azt tapasztaljuk, hogy csak az igazán sokáig jutó csapatok részesülhetnek jelentősebb bevételekből. Míg például az EL-csoportkörben való részvételért csak 2,4 millió euró jár, vagyis a BL-csoportkörös bónusz 20%-a, addig az EL-díjazás emelése a későbbi szinteken közelít csak jelentősen az BL-pénzekhez. Az EL-döntőbe jutó klubok például már a BL-döntösők bevételeinek 33%-át kapják meg, a győztesenek pedig a következő évi automatikus BL-kvóta mellé a fő sorozat győztes-díjának 56%-a jár. Arról sem szabad megfeleldkeznünk, hogy a BL-csoportok harmadik helyezettjei automatikusan az EL legjobb harminckét csapata között folytatják, vagyis a nyolc klub az itteni díjazásból rögtön elvisz 8*0,5 millió eurót és a további eredmény-díjakra is jó eséllyel pályázik.

Az eredmény-díjazás kumulatív számítása megmutatja, hogy egy bizonyos fordulóig jutó csapat mennyit keres az adott kupasorozatban (a meccseken szerzett pontdíjazás nélkül). Azt már láttuk, hogy a csoportkörben való indulásnál egy EL csapat a 20%-át teheti csak zsebre a BL-csoportkörösöknek, a továbbiakban ez az arány viszont szinte folyamatosan növekszik, míg végül a győztes csapat esetében eléri a 28%-ot. Ezek az árányszámok a pontpénzek kalkulációjának bizonytalanságán kívül azért is elmaradnak az UEFA által hivatalosan kommunikált 30%-tól, mert az EL-ben több, 48 csapat indul, így az összdíjazásból kevesebb juthat egy-egy csapatra, még ha jól szerepel is.

Az eddigiek alapján azonban még mondhatnánk, hogy ha egy „kiscsapat” tartósan jó eredményeket tud elérni, feltornázhatja magát a legjelentősebb bevételeket kaszáló egyesületek közé. Ám mint tudjuk, nem az eredménybevételek és nem az indulási bónuszok teszik ki az UEFA által kiosztott pénzek legnagyobb hányadát, hanem az úgynevezett market pool. Az ezen kategóriában fenntartott keretet az egyes országokból befolyó közvetítési díjak alapján osztják szét, ám csak a csoportkörig eljutó ill. a legnagyobb bajnokságok esetében automatikusan onnan induló országok részesülnek belőle. Ebben a megoldásban leginkább az lehet aggályos, hogy az összbevétel nem csak ezen országok közvetítési díjaiból és szponzori bevételeiből áll össze és így a market poolban szétosztott keret sem, hanem tovább 40 európai ország tv-csatornáitól, valamint egyre jelentősebb mértékben más kontinensekről is érkezik. Így a futballban amúgy is tehetősebb országok voltaképpen nem csak a saját maguk által közvetlen generált bevételekből, hanem minden egyéb bevételből is nagyon magas arányban részesülnek. Vagyis nyerhetné akár egy meglepetéscsapat a BL-t, szerepelhet bármilyen jól, ha az eredménydíjazás révén a bevételeit valamelyest fel is tornázhatja, a legnagyobbat továbbra is a tehetős tv-társaságokkal rendelkező tehetős országok csapatai fogják kaszálni.

Azt ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a market poolba sorolt keret súlyát az UEFA valóban visszább fogta, a hivatalos közlemény szerint a BL-ben az összdíjazások 45%-a helyett már csak 40%-a kerül ez alapján kiosztásra. Ha kiszűrjük a csoportkör pontjaiért járó bizonytalan mértékű díjazást, akkor is azt láthatjuk, hogy a fennmaradó pénzek 51%-a helyett már „csak” 46%-át teszi majd ki a BL-ben a market pool, ami egyébként nagyjából megegyezik az EL-ben is alkalmazott aránnyal. Az azonban még kérdés, hogy milyen módszerrel kalkulálják majd ki az egyes országoknak jutó market pool pénzeket, mint ahogy ez egyébként a korábbiakban sem volt nyilvános (alighanem az egyes tv-társaságok szerződéseinek üzleti titkot képező részletei miatt).

A korábbi évek gyakorlataival ellentétben egyébként az UEFA még nem hozta nyilvánosságra az elmúlt szezon BL- és EL-csapatainak pontos és részletes díjazását sem, így az országonként bezsebelt market pool-összegek időbeli alakulásának vizsgálatánál csak a 2013/14-es szezon adatai lehetnek a legfrissebbek. Ebből is láthatjuk azonban, hogy az utóbbi években az 5 európai élbajnokság innen érkező bevételei nőttek meg ugrásszerűen, messze felülmúlva bármelyik vetélytársat. Igaz ez még akkor is, ha számításba vesszük, hogy ezen országok gyakran több csapatot indítanak, így a market pool bevételeik több csapat között oszlanak meg, ami további furcsa egyenlőtlenségeket eredményezhet. Míg például a legnagyobb mennyiséget kitevő olasz 80 millión szinte egészében csak két BL-csoportkörös csapat osztozott, addig az angolok 71,7 millióján, a spanyolok 67,3 és a németek 52,3 millióján négyen. Így is több jut azonban a market poolból az élbajnokságok képviselőinek, mint például a leginkább feltörekvőnek tekinthető orosz és török kluboknak, akik gyakran ketten osztoznak 10 millió alatti összegeken (amit az oroszok esetében a rubelválság alighanem még lejjebb szorít).

Összességében megállapíthatjuk tehát, hogy hiába növekedtek a kiosztásra szánt díjak, az UEFA koncepciója a hangzatos szlogenekkel ellentétben nem igyekszik kiegyenlíteni az európai labdarúgás rögzült gazdasági erőviszonyait, hanem mind az eredménydíjazásnak a sikerek felé tolódó aránytalan növelésével, mind az eredményektől független market poollal is hatványozottan rájátszik az elit klubjait védő pénzügyi szakadékra.

A teljes infografika elérhető az alábbi linken:
http://i.imgur.com/NcwBpCb.png