„Akinek kardja legélesebb lesz közöttetek”

Az elmúlt 25 évben a Serie A bajnoki címein mindössze három város, Torinó, Milánó és Róma öt klubja osztozott, de voltaképpen a fővárosi egyesületek is csak az ezredfordulón egy-egy scudetto elhódításával szóltak bele a Juventus, a Milan és az Inter régóta tartó hegemóniájába. A 2015/16-os szezonban ismét nagy meglepetés lenne, ha nem ezen klubok valamelyike érne be az első helyre, még akkor is, ha jelenleg a Fiorentina vezeti a tabellát, az elmúlt négy fordulóban mutatott forma alapján pedig a firenzeieket a gyengébb kezdés után igencsak belelendülő Napoli jó szereplése követi. A távoli múltban mindkét klub nyert már két-két bajnoki trófeát, a jelenlegi labdarúgásban azonban a sikerességet olyan mértékben határozzák meg az anyagi- és hatalmi viszonyok, hogy bravúr lenne az elitegyesületek trónfosztása. A Napoli és a Fiorentina vezetői stábja nem véletlenül fáradozik azon, hogy a pályán kívül is megteremtse az áttöréshez szükséges feltételeket.

Az idei szezon még nagyon az elején jár, a jövő szempontjából azonban fontos lehet, mi lesz az eredménye a két trónkövetelő találkozójának a nyolcadik fordulóban. Talán épp a sors furcsa szimbolikus fintora, hogy a jelen helyzetben kifejezetten érdekesnek ígérkező összecsapást vasárnap elhomályosítja az esti Derby d'Italia. Az Inter és a Juve meccséről számos arra hivatott helyen találhatunk jobbnál jobb beharangozókat, használjuk ki most azonban a Napoli és a Fiorentina mérkőzésének apropóját is és vessük össze ezen klubok jelenlegi helyzetét (I.), a vezetőedzőik alapvető stratégiáját (II.), az egyes csapatrészek működését (III.) és a vasárnap délutáni találkozó lehetséges kulcskérdéseit (IV.).

Ma kezdetét veszi az új Bajnokok Ligája-sorozat csoportköre, majd csütörtökön az Európa Ligáé is, melyek a pénzügyek terén is jelentős változásokat hoznak, érdemes hát talán a tavalyi próbálkozásunkhoz hasonlón ebben is elmélyedni kicsit.

A 2015 és 2018 közötti időszakra a BL összdíjazása a korábbi 1001,9 millió euróról 1257 millióra emelkedik(ebből 50 millió kerül kiosztásra a selejtezőkben kiesett csapatok között), ami 25%-os növekedést jelent. Az EL-csapatok számára folyósított díjak ugyanakkor 233 millióról emelkednek 381-re, ami tehát egy jelentősebb, 64%-os ugrás. A két kupasorozat közötti arány alapján a második számú kupában lévő pénzek így már nem csak 23%-át teszik ki a legrangosabb sorozaténak, hanem 30%-át.

Ez a jelenség egybevág az UEFA és a klubcsapatoknak elméletileg szélesebb körét képviselő ECA általkinyilvánított alapelvvel, miszerint hivatalosan az EL jelentőségének megnövelése és a „kisebb” csapatok lehetőségeinek optimalizálása a reform célja. Ahogy azonban az európai labdarúgás irányítóitól már megszokhattuk, a közvéleménynek kommunikált hangzatos és demokratizáló szlogenek gyakran kevésbé kiegyensúlyozott szisztémákat takarnak, melyekbe egy „normális” futballrajongó már csak ritkán mélyed bele.

Minden út Rómába vezet,
minden vizesárok Szeszvárba torkollik
Li Akó

Alighanem az európai futballszeretők számára is jól ismert Sven-Göran Eriksson és Luis Felipe Scolari neve, ám azt talán kevesebben tudják, hogy ők ketten gyakorlatilag a Chinese Super League (CSL) 2015-ös bajnoki címéért fognak egymás ellen meccselni a Shanghai SIPG és a Guangzhou Evergrande kispadján szombaton. Ha a kínai bajnokság nem is tartozik a nemzetközileg magasan jegyzett bajnokságok közé, az alig öt évvel ezelőtti súlyos válság után az utóbbi években a csapatokba (és különösen a fentebb nevezett két csapatba) invesztált befektetések és a több helyen kiépített nevelőbázisok látványos fejlődést eredményeztek, így a CSL Ázsiában már több szempontból is a legerősebb bajnokságnak vallhatja magát. Az ország szinte megkerülhetetlen gazdasági potenciálja és piaca miatt az európai futball legnagyobb ágensei számára is elsődleges marketing-célponttá vált, de a labdarúgás nemzetközi jelentősége régóta vonzó Kína számára is, így aztán igencsak valószínű, hogy ha nem is közvetlenül a mostani lendülettel, de fokról fokra emelkedve egyszer a világ élmezőnyében is jelentős tényező lehet a CSL. Alább egy kis kedvcsináló következik a szombat kora délutáni stream-vadászathoz (közép-európai idő szerint 13.45-kor kezdődik a mérkőzés).

Kínai reflektorok fénye csillan a nemzetközileg is elismert koponyákon

(mivel a bajnokság és több csapat hivatalos elnevezése tartalmaz angol kifejezéseket is, így ezek esetében maradunk az angol átírásnál, amúgy is inkább ezen a néven ismertek (?) a nemzetközi sportsajtóban)

Ezen a hétvégén veszi kezdetét a világ egyik legdinamikusabban fejlődő labdarúgó bajnokságának, a mexikói Liga MX-nek az új szezonja. Utóbbi kejelentést nem csak a bajnokságból kikerülő csapatok egyeduralma igazolja a Concacaf-régió BL-ében, vagy a Tigres idei döntőzése a Libertadores-kupában, de az IFFHS-nek a nemzetközi eredmények alapján felállított legutóbbi ranglistáján is már 13. a liga, a tavalyi 15. és a tavalyelőtti 20. hely után. Még figyelemre méltóbb azonban a futball szeretete az országban, ugyanis a bajnokikátlagnézőszámának tekintetében a mexikói liga a negyedik a világon. A korábbi szezonok ereszkedő tendenciája után tavaly 26.464 szurkoló jelent meg átlagban a lelátókon, amivel a Liga MX az olasz Serie A-t és a francia Ligue 1-t is jócskán maga mögött hagyta, de a spanyol Primera Divisióntól is alig maradt el. Az új szezon kezdetén érdemes tehát kicsit alaposabban megismerkednünk az európai focikedvelő által talán kevésbé ismert ligával.